Minden ember - anélkül, hogy tudna róla - egy, csak őrá jellemző módon tanulja meg az új dolgokat. Ahhoz, hogy ennek hatékonyságát javítani tudjuk, először alaposan fel kell térképeznünk, meg kell ismernünk egyéni technikánkat. Ennek ismeretében aztán megtanuljuk azokat a módszereket, amik a gördülékeny, eredményes szellemi munkát, például a tanulást biztosítják majd számunkra.

1. Teszt - Az agyféltekék

Az agyunk általában mindig egy „egészként" - azaz összerendezetten - működik, de eközben két - egymástól sok mindenben különböző része (agyféltekéje) van. Mindkét rész képes arra, hogy gondolkozzon, irányítson, de a problémákat nagyon különböző „stílusban" oldja meg. A legtöbb embernél az egyik agyfélteke játssza a vezető szerepet. Akkor teljesít a legjobban az agyunk, ha a két agyfélteke a lehető legszorosabb kapcsolatban van egymással, és mindig az adott feladatnak megfelelően fogunk hozzá a feladatok megoldásához.

Olvasd el a következő kijelentéseket, és karikázd be azokat, amelyek illenek rád.

1. Nem okoz nehézséget, hogy eldöntsem, mit kell tennem egy adott helyzetben.

2. Egy problémát, vagy egy képet sokkal inkább egészében érzékelek /látok/ semmint részekben vagy részletekben.

3. Az írott utasításokat jobban tudom követni, mint a szóbelieket.

4. Gyakran sok dolog jut eszembe egyidejűleg.

5. Általában jó az időérzékem.

6. Amikor először találkozom valakivel, elsősorban az arcát figyelem meg. Ha elfelejtem az illető nevét, az arcára még azután is sokáig emlékszem.

7. Ha problémát kell megoldani, akkor elsősorban az egyes részletek elemzésével látok neki a feladatnak.

8. Amikor összehasonlítok dolgokat, elsősorban arra figyelek, amiben hasonlóak, és nem arra, amiben különbözőek.

9. Szívesebben írok az iskolában felelet-választós vagy igaz-hamis tesztet, mint dolgozatot (esszét).

10. Sokszor használom a képzeletemet, és nem okoz nehézséget az elvont fogalmak használata.

11. Ha egy megoldandó feladattal találkozom, általában kisebb, jobban kezelhető egységekre bontom, mert így hamarabb eljutok a megoldáshoz.

12. Az segít a legtöbbet a tanulásban, ha jól megfigyelem az illusztrációkat és ábrákat, és elolvasom az utasításokat.

13. Általában azt szeretem, ha ura vagyok egy adott helyzetnek. Nem szeretek túl nagy kockázatot vállalni.

14. Jobban kedvelem az olyan feladatokat, amelyekre többféle megoldás létezik, mint azokat, ahol csak egy jó válasz van.

15. A legjobban akkor tanulok, ha egyidejűleg látom és hallom is a megtanulandó szöveget.

16. Úgy tanulok a legjobban, ha sokszor leírom a megtanulandó szöveget.

17. Általában lépésről-lépésre oldom meg a feladatokat, és szeretem a gyakorlati példákat, hasonlatokat.

18. Ha fel akarok idézni az emlékezetemből valamit, többnyire képek jelennek meg a fejemben.

19. Bár néha felkapom a vizet, alapvetően higgadt, józan ember vagyok.

20. Nem gondolom, hogy mindent ki kell próbálni, csak akkor kockáztatok, ha elkerülhetetlen.

21. Néha úgy veszem rá magam a tanulásra, hogy „megbeszélem magammal" a dolgot.

22. Képes vagyok „kezelni" az érzéseimet, nagyon meggondolom, mennyi teret hagyok az életemben az érzelmeknek.

23. A problémáimat inkább gondolkodás eredményeként, semmint a megérzéseimre hallgatva oldom meg.

24. Gyakran mondják, hogy kreatív vagyok.

25. Azt szeretem, ha egy időben csak egy dologgal kell foglalkoznom.

26. Szívesen cselekszem hirtelen elhatározásból, teljesen spontán módon.

27. Szeretem megtervezni a dolgokat. Fontos, hogy tudjam, pontosan mi vár rám.

28. Könnyen megjegyzek melódiákat és dallamokat.

29. Általában „kordában tartom" az érzéseimet.

30. Jó vagyok geometriából és földrajzból.

31. Általában gyorsan és könnyen tudom felidézni az információkat, ha szükséges.

32. Szeretek verseket olvasni.

33. Amikor akarom, tudok koncentrálni.

34. Ha másokkal egy csoportban dolgozom, érzem a többiek hangulatát.

35. A matematikai összefüggéseket könnyen megértem.

36. Ha dolgozatot írunk, könnyen fűzöm össze a gondolatokat, amelyek a kívánt végkövetkeztetéshez vezetnek.

37. Könnyen tanulom meg az új szavakat.

38. Ha egy partit szervezek, nem tervezek meg mindent a legapróbb részletekig.

39. Nem befolyásolja az elért jegyeimet, hogy milyen a tanár, aki azt a tantárgyat tanítja.

40. Amikor az osztályban vagyok, tudok egyszerre figyelni mindenre, ami ott történik.

41. Könnyen észreveszem és megjegyzem az apró részleteket is.

42. Ha egy puzzle-nak csak néhány darabja van a helyén, ezekből általában a többieknél sokkal hamarabb rájövök, hogy mit mutat az egész kép.

43. Sosem tudtam rávenni magam arra, hogy rendszeresen gyakoroljak például a kedvenc hangszeremen, vagy kedvenc sportomban.

44. Szívesebben beszélgetek személyesen, mint telefonon.

45. Könnyen megjegyzem a vicceket.

46. Nehezen tudok koncentrálni, különösen az iskolai feladatokra.

47. Remekül tudok az utcán útbaigazítani bárkit.

48. Elég gyakran a megérzéseimre hallgatok, amikor valamit el kell döntenem.

49. Hétköznapjaim nagyjából egy meghatározott napirend szerint telnek.

50. Gyakran az segít a feleléskor, hogy magam előtt látom a tananyagnak azt a részét, amit éppen kérdeznek.

Értékelés

A páros számú kérdésekre adott „igen" válaszok = a jobb agyfélteke dominanciáját jelentik.

A páratlan számú kérdésekre adott „igen" válaszok = a bal agyfélteke dominanciáját jelentik. Ha közel azonos számúak a jobbos és balos válaszok, akkor az agyféltekéid egyformán vesznek részt a szellemi munkában, ami a legjobb hír.

Amelyikből több van, annak az agyféltekének van nálad meghatározó /domináns/ szerepe. Természetesen ezek a jelző számok nem jelentik azt, hogy a nem domináns agyféltekéddel bármiféle probléma lenne, vagy az nem dolgozik „rendesen".

A bal agyfélteke jellegzetességei:

- részekre bont

- intellektuális/gondolkodó/

- tervez, strukturál

- erősen kontrollálja az érzelmeket

- elemez

- logikus

- a neveket könnyen megjegyzi

- racionális/ésszerű/

- a problémákat apró részletekre bontva oldja meg

- mindig pontosan érzékeli az idő múlását

- hallás, látás, olvasás alapján tanul

- jól tudja követni a szóbeli utasításokat

- ha tanul, vagy valamin gondolkodik, hangtalan párbeszédet folytat saját magával

- a teszt típusú számonkérést jobban szereti, mint a dolgozat, esszé írást

- kevés kockázatot vállal

- a különbségekre koncentrál

- a teste jobb oldalát tartja ellenőrzés alatt

- könnyen számol, gyakran tehetséges a matematikában

- gondolkodása konkrét

- egyszerre csak egy dolgon gondolkodik

- könnyen tanul idegen nyelvet

A jobb agyfélteke jellegzetességei:

- mindig az egészet nézi

- intuitív, ráérez a dolgokra

- spontán /nem sokat mérlegel/

- kinyilvánítja az érzelmeit

- kreatív, kezdeményező

- szereti az elvont dolgokat

- az arcokat könnyebben jegyzi meg

- cselekedeteit átszínezik az érzelmek

- a problémákat mindig az egészre koncentrálva oldja meg

- térben szemléli a tárgyakat és feladatokat

- kinesztetikus tanuló, járkál, gesztikulál tanulás közben

- az írott vagy bemutatott utasításokat követi a legszívesebben

- tanulás és gondolkodás közben képek jelennek meg előtte

- nem szereti a teszteket, szívesebben ír esszét, dolgozatot

- szívesen vállal nagyobb kockázatot

- a hasonlóságokra figyel

- a teste bal oldalát tartja ellenőrzés alatt

- gyakran jó zenei érzéke van

- egyidejűleg több gondolat is felmerül az agyában

2. Teszt - Tanulási stílusok

Aszerint is különbözünk, hogy melyik érzékszervünket használjuk a legszívesebben új információk befogadásakor, például tanuláskor. Vannak, akik a hallás, mások a látás, és a harmadik csoportba tartozók pedig az érzékelés és a tapintás alapján képesek a tanultakat legjobban elsajátítani, így a három alap stílus a következő:

- auditív - a hallottak alapján tanulsz

- vizuális - a látottak alapján tanulsz

- kinesztetikus - a mozgás, cselekvés, érintés közvetítésével tanulsz

Minden emberre jellemző valamelyik stílusnak a túlsúlya. Ugyanakkor sokaknál egyformán erős például a látottak és a hallottak alapján történő tanulás, vagy akár mindhárom tanulási stílust ugyanolyan gyakran alkalmazzák. A következőkben olyan tesztet találsz, amelynek kitöltése után magad is eldöntheted, milyen a te tanulási stílusod. Ha már ismered ennek az eredményét, könnyebb lesz meghatározni azokat a dolgokat, amin változtatni kell az eredményesebb tanulás érdekében.

Olvasd el az első mondatot, majd karikázd be a rád leginkább jellemző választ. Ha nehéz eldönteni, melyik a legmegfelelőbb válasz, gondolj arra, hogy melyik lehetőséget választanád elsőként.

1. Általában többet megjegyzel az órán elhangzottakból, ha:

a. nem jegyzetelsz, de nagyon figyelsz arra, amit a tanár mond

b. fontos, hogy közelről lássad is, ahogy a tanár előadja az új anyagot

c. jegyzetelsz, bár lehet, hogy a jegyzeteket később nem használod

2. Ha valami problémád van:

a. egy barátoddal kell megbeszélned azt ahhoz, hogy megtaláld a megoldást

b. listát készítesz a lehetséges megoldásokról, s ezek közül választasz

c. valamilyen fizikai tevékenység - például sportolás közben egyszer csak beugrik a megoldás.

3. Ha meg kell jegyezned egy telefonszámot, de nem tudod leírni:

a. úgy jegyzed meg, hogy többször elismétled azokat

b. vizualizálod a számokat és így vésed be az agyadba

c. ujjaiddal leírod a számokat a falra, vagy akár a levegőbe

4. Valami újat úgy tudsz legkönnyebben megtanulni, ha:

a. meghallgatod egy szakértő szóbeli magyarázatát

b. megfigyeled, amikor bemutatják, hogy kell csinálni

c. te magad próbálgatod addig, amíg nem sikerül

5. Ha láttál egy filmet, arra emlékszel a legjobban:

a. amit a szereplők mondtak, a kísérőzenére és a hang effektekre

b. a díszletekre, helyszínekre és a kosztümökre

c. azokra az érzésekre, amelyekre a film kiváltott benned

6. Ha bevásárolni indulsz

a. útközben ismételgeted magadba, hogy mit kell vásárolni

b. föl-alá járkálsz a polcok között, míg észre nem veszed, mire van szükséged

c. általában fel tudod idézni, hogy mit írtál arra a listára, amit otthon hagytál

7. Tegyük föl, fel akarsz idézni az emlékeidből valamit és ennek során:

a. „hallod", hogy mit mondott valaki, amikor az a dolog történt

b. „látod" a történteket a lelki szemeiddel

c. „átéled" azokat az érzelmeket, amiket a felidézendő „valami" kiváltott

8. Úgy tudsz legjobban idegen nyelvet tanulni, hogy:

a. hangfelvételeket vagy külföldi tv, rádió adókat hallgatsz

b. lelkiismeretesen dolgozol a tankönyvvel és a munkafüzettel

c. csatlakozol egy nyelvtanfolyamhoz, ahol másokkal együtt írsz, olvasol és beszélsz

9. Ha kedvtelésből olvasol:

a. a szereplők közötti párbeszédeket

b. a leíró részeket

c. a cselekménydús történeteket kedveled a legjobban

10. A korábban megismert embereket egy újabb találkozáskor:

a. a nevükről ismered fel (az arcokat hamarabb elfelejted)

b. az arcukról ismered fel ( a neveket hamarabb elfelejted)

c. a gesztusaikról, mozgásukról, a hozzájuk kötődő asszociációkról, érzelmekről ismered fel

11. A figyelmedet leginkább:

a. zajok

b. emberek

c. a környezet (hőmérséklet, napszak) képes elvonni

12. Ha éppen semmit nem csinálsz, és semmi nem sürget, melyiket választod?

a. felhívod egy barátodat

b. bekapcsolod a tv-t, számítógépedet

c. pihensz a fotelodban vagy az ágyadon

Értékelés:

Számold össze, hányszor választottad az egyes betűket:

a. auditív - hallás után tanul a legjobban

b. vizuális - a látvány alapján tanul a legjobban

c. kinesztetikus - cselekvés, mozgás, tapintás közvetítésével tanul a legjobban

Valamelyik stílus lényegesen magasabb, vagy alacsonyabb pontszámot kapott, de az is lehet, hogy neked két, három egyformán jellegzetes tanulási stílusod is van.

Hogyan javíts a tanulási stílusodon?

Minél több tanulási stílust alkalmazol, annál könnyebben és eredményesebben tanulsz. Ugyanis annál tartósabban jegyezzük meg a tanultakat, minél változatosabb tanulási stílust alkalmazunk. Az alábbiakban ahhoz adunk neked tanácsokat, hogy miként gyakorolhatod az egyes tanulási stílusokat. Ha minden nap elvégzel néhányat ezekből a gyakorlatokból, rövid idő alatt látványosan javulhat a tanulási technikád.

Vizuális:

- alkoss gondolati képeket

- jegyzetelj minél többet

- gondolatban idézd föl a szavak egyes részeit

- használj minél több színes ceruzát, tollat a jegyzet készítéséhez

- készíts és használj táblázatokat, grafikonokat

- rajzolj gondolat-térképeket

- a megtanult anyagot mondd fel a tükörnek, s figyeld közben ajkaid mozgását

Auditív:

- mondd magnóra a megtanulandó szöveget

- hallgasd vissza a saját próba feleletedet

- olvass hangosan

- hallgass ritmusos zenét, halk háttérzeneként

- minél többször olvass hangosan

- barátaiddal tervezzetek irányított vitákat

- versek tanulásával élesítsd memóriádat

Kinesztetikus:

- tanulás közben járkálj a szobádban

- amit lehet, szemléltess tárgyakkal

- sportolj minél többet, tanulás közben végezz lazító gyakorlatokat

- légző gyakorlatokkal segítsd tanulásodat

- információkat kapcsolj össze érzésekkel, így könnyebben megjegyzed azokat

- a megtanulandó szavakat, hosszabb szövegeket írd le egymás után kétszer

3. Teszt – Az olvasás

Tanulásod hatékonyságát nagymértékben meghatározza, hogy milyen színvonalon olvasol, milyen a szövegértésed és a szókincsed. A főiskolai tananyag eredményes elsajátításához előfeltétel a teljesen automatikus, jó tempójú, regresszió nélküli, kitartó olvasás képessége. Az alábbi teszt ezt méri.

Tanulmányozd gondosan a következő megállapításokat, majd írd melléjük annak a kategóriának a számát, melyet magadra nézve igaznak és jellemzőnek érzel.

Kategóriák: 1 soha 2 ritkán 3 gyakran 4 rendszerint 5 mindig

A. Fizikai állapot

1. Sokáig tudok olvasni anélkül, hogy elfáradna a szemem ____

2. Néha olvasás közben megállok és a távolba nézve pihentetem a szemem ____

3. Törődöm azzal, hogy jól van-e megvilágítva a szöveg ____

4. 40-50 cm-re tartom magamtól a könyvet ____

5. Egyenesen és nyugodtan ülök, izmaimat nem feszítem meg. ____

6. Semmiféle fizikai mozgást sem végzek, csak a szemem mozog ____

7. Lehetőleg nyugodt, csendes, zavartalan helyen olvasok ____

8. Kényelmesen kellemesen érzem magam tanulás, olvasás közben ____

B. Figyelem

9. Olvasás közben ki tudom magamban kapcsolni a külső zajokat ____

10. Kikapcsolom saját, más irányú gondolataimat is ____

11.Olvasás és tanulás közben nem csinálok mást /evés, zenehallgatás/ ____

12. Könnyen tudok az olvasottakra figyelni ____

13. Követni tudom a szöveg gondolatmenetét ____

14. Regresszió – újraolvasás- nélkül haladok a szövegben ____

15. Visszaemlékszem az olvasottakra néhány nap múlva is ____

C. A szöveg megközelítése

16. Határozott célom van egy-egy anyag elolvasásánál ____

17. Először átnézem a szöveg szerkezetét, felépítését ____

18. Megpróbálom megkeresni az alapgondolatot, a lényeget ____

19. Tudok vázlatot, összefoglalót készíteni az olvasottakról ____

20. Figyelek a szerző gondolatmenetére, észreveszem, ha következetlen ____

21. Kérdéseket vetek fel, amelyre választ keresek a szövegben ____

22. Könnyen megtalálok egyes adatokat, vagy részleteket ____

23. Az ábrák, grafikák segítségemre vannak a megértésben ____

24. A többszörösen összetett mondatokat is megértem ____

25. A szókincsem, alapismereteim elegendőek az olvasottak megértéséhez ____

26. Az ismeretlen szavak jelentésének mindig utánanézek ____

27. Az olvasást nem érzem megerőltetőnek ____

D. Az olvasás sebessége

28. Általában elég gyorsan olvasok ____

29. Hangtalanul, ajakmozgás nélkül olvasok ____

30. A sebességet a célhoz és a szöveghez alkalmazom ____

31. Szócsoportokat olvasok ____

32. A gondolatokat keresem, anélkül, hogy az egyes szavakkal törődnék ____

Értékelés

Számold meg, hány 1-es, 2-es és 3-as számot írtál. Ha ezt a számot megszorzod 100-zal, majd elosztod 32-vel, megtudhatod, hogy jelenlegi olvasási szokásaidnak hány százalékán kell változtatnod.